Na mivel úgyis az a legnépszerűbb bejegyzés az egész blogban, szinte kötelességem közzétenni a megoldást az égető megfőzzük/ne főzzük problémára. Ugyanis a hűtőpultban a gnocchikra nyálcsorgatva gnocchikat nézegetve észrevettem hogy lehet ám kapni lasagne tésztát. Mármint ott a hűtött részlegben, és bizony ezért igényelnek hűtést mert puhák!!! Hát ennek megörültem, rögtön le is emeltem kettő csomaggal hogy na akkor ezt ki kell próbálni.
Ki is próbáltuk, szépen húztuk le róluk a köztük lévő ragadásgátló fóliát, fektettük a tepsire, a méretre vágás se lett volna gond mert ugye vágható állapotban voltak, de pont megfelelőek is tehát erre nem került sor. Persze az ipari mennyiségű szósz amit előállítottunk többszöröse volt a tésztához szükségesnek, így hát gyorsan leszalajtottam főzősegédeimet a boltba. Hoztak is egy csomagot, ami mondjuk ránézésre annyira nem hasonlított a másik kettőhöz, de gondoltuk no para, egészen addig amíg rá nem jöttünk hogy ezek képesek voltak mindenféle zsírpapír vagy akármi nélkül egymásra pakolni őket, szóval az összes összeragdt egy szép nagy masszába.
Először próbálkoztuk elválasztani őket, hátha, de nem, kísérletünk nyomán apró méretű morzsácskákat sikerült csak leválasztani, úgyhogy az egész a kukában landolt. Aztán előkaptuk a kamrából a száraz tésztát, érzésre felhigítottuk vízzel a két szószt, és reménykedtünk hogy jól fog sikerülni. És ami a legmeglepőbb, hogy mindkét kísérlet jól sikerült. Bár biztos vagyok benne hogy még egyszer nem fogjuk így eltalálni a higítás arányát, most sikerült, és az összes tepsi olyanra sikerült mint amilyet karácsánykor szoktunk gyártani a Nagy Lasagne-Hadművelet Estéjén.
Szóval tanulság: vegyünk előfőzött tésztát, de szigorúan csak ha világosan látszik hogy a rétegeket elválasztja valami egymástól! Alternatív megoldásként kísérletezzünk a higítási arányokkal, előbb-utóbb csak eltaláljuk, és biztosak lehetünk benne hogy sok lelkes tesztelő jut az "elrontott" példányokra.

Közkívánatra közkinccsé teszem a csodás lasagne receptemet. (Amit április 4-én kicsit kiegészítettem.)

Hozzávalók:
5 dkg vaj
valamennyi liszt
5 dl hideg tej
1 fej hagyma
1 répa
25 dkg darált marhahús
5dl natúr paradicsomszósz (dobozos, de lehet hogy nem lesz elég, legyen konzerv is otthon)
kb 20 tésztalap
40 dkg sajt (ennyinek elégnek kell lennie, lásd lejebb!!)

Előrebocsátom hogy itthon mindig érzésre készül, szóval ezek csak kb arányok, nyugodtan lehet változtatni ha úgy tűnik hogy valami túl híg/sűrű/kevés/sok. Ez kb 1 tespi lesz, mi karácsonykor 3 tepsivel szoktunk, mert elég macerás, és egyszerűbb többet csinálni egyszerre, és lefagyasztani  a 2t amit nem kezdünk meg (miután megsütöttük)  majd később elővenni és belakomázni.
Valamint még van egy fontos dolog: megfelelő társaságról és főzősörről/főzőborról gondoskodni, hogy jó hangulatban teljen a nap :)

Na akkor a recept: meg kell csinálni a besamel mártást (megolvasztani vajat, és összekeverni liszttel, megpirítani kicsit mintha rántást csinálnál csak olaj helyett vajjal, és aztán apránként a hideg tejet kell hozzákeverni, inkább legyen folyósabb, mert utána amikor még forralod 2 percig akkor besűrűsödik, és lehetetlen lesz később kenni) meg a paradicsomos hús mártást (olajban megpirítani a hagymát, aztán reszelt répát kell hozzákeverni, illetve ízlés szerint mehet bele zeller vagy más zöldség reszelve, utána meg a darált marhahúst, amíg meg nem sül kicsit, és amikor már azt hiszed hogy mindjárt elkezd odaégni, akkor kell felönteni paradicsommal - lehet konzerv vagy dobozos, vagy mind a kettő, ami épp van otthon, szerintem az a legjobb amibe egész paradicsomok is vannak. Végül megy bele só, bors, oregano, bazsalikom, zellerzöldje meg kakukkfű, közben ugye kóstolni kell hogy jó legyen, aztán lehet hagyni rotyogni amíg szét nem főnek a hús "kukacok" kisebb darabokra, kb 1 óra)
aztán jön a trükk: mi mindig megfőzzük a tésztát mielőtt berakjuk (sós vízben), ha ezzel nem akarsz vacakolni*, akkor sokkal folyósabb besamel kell hogy legyen mit felszívnia a tésztának.  HA megfőzöd, akkor meg elég pepecs munka lesz, nekünk könnyű mert van ilyen eszközünk (ilyen rekeszekbe kell becsúsztatni a tésztákat) amivel meg lehet főzni anélkül hogy összeragadnának, ennek hiányában folyamatosan keverni kell fakanállal. Szóval ha sikerült megfőzni, és nem ragadt össze az összes akkor ez az egyetlen tészta amit le szabad öblíteni hideg vízzel (mert úgyis megy majd a sütőbe) és konyharuhát kell leteríteni az asztalra, és arra kirakni őket  egymás mellé úgy hogy ne érjenek össze (nyugodtan lehet még egy konyharuhát rárakni a tésztákra és arra rakni a 2. adagot).
Aztán fogsz egy tepsit, és a paradicsom szósz tetejéről lehalászol egy részt egy evőkanállal amin látszik hogy főleg olaj, és avval kikened az alját hogy ne ragadjon le a tészta. (Amúgy inkább legyen túl sok a 2 szósz, mert le tudod fagyasztani őket, illetve a besamelt ki is lehet dobni, az semmi extra, de felesleges főtt tésztával nem tudsz mit csinálni.) Akkor lerakod az első réteg tésztát, úgy kell vagdosni őket hogy szépen beterítsék az egész tepsit, és minél kevésbbé lógjanak egymásra, pl nyers tésztát nem tudom mennyire lehet úgy törni ahogy akarod vagy mennyire fog megdagadni sütés közben, szóval keress rá a neten hogy hogy kell ezt csinálni nyerssel ha úgy döntesz :)
Utána meg kell kenni a besamellel, de olyan vékonyan amennyire csak tudod, mert elég nehéz lesz tőle, ezért kell hogy híg legyen, illetve vagy melegen kell tartani, vagy néha fel kell melegíteni, mert ha megdermed, akkor csak vastagon lehet kenni. Erre jön a husis szósz, amiből szintén annyit kell rárakni hogy épp hogy jusson mindenhova, kevésnek fog tűnni, de ha jól csinátlad elég erős az íze, szóval végül így lesz jó. Aztán meg rá sajt, szintén annyi hogy épp hogy jusson és kevésnek tűnjön, egyszer húgom csinálta nagyon sok sajttal és senki nem bírta megennni mert annyira zsíros volt, pedig én is imádom a sajtot de be kellett látnom hogy bizony a rétegek közé kevés sajt kell :) utána már csak ezt kell ismételgetni, a legtetejére meg a besamel és hús fölé soksok sajt megy.
Kb 1 ujjnyit fog megdagadni majd, szóval nem kell teljesen a tepsi tetejéig rakni. Van még egy trükk: miközben rakod a tésztákat, ugye nagy eséllyel lesz egy egész lap, a többi meg iylen fél vagy kisebb darab, és úgy érdemes csinálni hogy az egész lap mindig másik sarokban legyen minden rétegen, ne mindig ugyanott.
Utána már csak be kell rakni a kb 200 fokos sütőbe és kb 20 perc - fél óráig kell sütni. De igazából addig amíg szimpatikusra nem sül a sajt a tetején, mert már ugye a tészta is megfőtt, meg a hús is, szóval nem kell sokáig sülnie neki, már úgysem nyers. Aztán falapáttal kockára vágni, és ha lehet, akkor görögsalátával tálalni, elismerő tekintetet bezsebelni.



*erről bővebben itt

Na mostanában elég sűrű volt a program ami jó viszont ugye nem írtam. Ezért kárpótlásul megosztok egy nagy nagy titkot. Ugyanis ami mifelénk megy "pizzasütés" címen, még magukat nagyon komolyan vevő gasztroblogokon is, az egyszerűen botrányos. Ezt a receptet egy igazi olasztól szereztük ám, és teszteltük is igazi olaszokon.
Van egy ilyen "magyar betegség" hogy azt képzelik hogy az élesztőt mindenáron meg kell futtatni cukros tejben...NEM! Nem kalácsot sütünk, hanem pizzát!!!!!! A pizza pedig nem édes ugye tehát mit is keresne benne a cukor?? Azonkívül az igazi pizzának vékony a tésztája. De persze ha valaki úgy szereti lehet vastag is, de nem az élesztőtől, hanem mondjuk nem kell annyira vékonyra nyújtani!!! Szóval mégegyszer: nem kalács, nem futtajuk meg az élesztőt. De persze aki magától erre nem jött rá, annak úgyis mindegy, nekem se fogja elhinni.
Szóval összegezzük, mi az ami ki van tiltva a konyhából:  tej, cukor és ketchup.  A ketchup az egy borzalom, egy édes gejl trutyi aminek semmi köze a paradicsomhoz, és  arra jó csak, hogy elnyomja az összes többi ízt, rossz pizzákra kiválóan alkalmas, de ugye mi most éppen a világ legfinomabb pizzáját készítjük, tehát száműzzük az ellenséget a konyhából.
Most hogy tisztáztuk hogy mitől nem fog megkelni a tészta mitől fog? Na jön a recept. 1 kocka élesztőt (jó a szárított is, arra meg úgyis rá van írva hogy mennyi liszthez elég) feloldunk langyos vízben, majd összeöntjük 2 evőkanál olajjal, 2 kiskanál sóval (lehet több is) és 80 dkg liszttel. Én sose szoktam lemérni, úgy szemre öntöm bele a lisztet. Hát a receptben az áll, hogy 4 deci víz kell hozzá, de ugye ez azon is múlik hogy mennyi vízben oldottuk fel az élesztőt, meg hogy épp mennyi liszt jutott bele, szóval ez is csak iránymutatónak van. Én ilyen "rókás" módszerrel szoktam, összegyúrom, akkor locsolok rá még vizet, akkor túl ragadós lesz, akkor még lisztet, evvel elvagyok egy ideig, mint ahogy a róka is ugye végül megeszi az egész sajtot. Érzéssel kell na, azt észreveszi az ember amikor már úgy szépen összeáll és nem ragad oda mindenhez. Na akkor ki kell venni a tálból és egy lisztezett deszkán gyúrni kb 5 percig. Jaj, elfelejtettem a legfontosabbat! A főzőbor. Illetve most sütőbor. De lehet az sör is. Szóval ki kell bontani közben egy üveg bort, hogy jobban menjen.
A tésztát meggyúrtuk, egy konyharuhával letakart tálban pihentessük lehetőleg valami meleg helyen. (Nem a radiátoron vagy a sütő fölött, hanem mondjuk egy polc tetején, úgyis felfelé száll a meleg.) Ez alatt elő lehet készíteni a feltétet, illetve pusztítani a főzőbort. A szósz nagyon fontos, de elég egyszerű, össze kell keverni mondjuk 2 kis konzerv paradicsomsűrítményt, de persze lehet helyettesíteni pürével vagy ami épp van otthon, a lényeg hogy igazi paradicsomból legyen, és ne ezen spóroljunk. Ha konzervsűrítményt használunk, 2x annyi víz kell bele mint püré. Na ezt ízlés szerint fűszerezzük oreganoval és bazsalikommal, meg egy kis sóval, persze aki akar, rakhat bele mást is. Ha a tészta nem lett elég sós, itt lehet ugye kompenzálni, de nem kell túlzásba vinni.
Ha letelt az egy óra, a megkelt tésztából  le kell vágni egy darabot (kb a harmadát) és egy lisztezett deszkán kinyújtani, és ha van türelmünk 10 percet pihentetni, ha nincs akkor rögtön mehet a kiolajozott tepsibe és rá a szósz meg a feltét, itt szintén lehet tartani egy fakultatív 10 perces pihenőt (akkor kicsit megkel és nem lesz annyira vékony) és mehet az előmelegített sütőbe, 180 fokon kb 20 perc alatt meg is sül, ezt a szélén úgyis észrevesszük.
Nincs más hátra mint bezsebelni a soksok dícséretet és megsütni a másik 2/3 tepsit (attól függ épp hogy sikerül). A feltétre nem tértem ki mert egyrészt mindenki azt rak rá amit akar, másrészt mindenki látott már pizzát, tudja mit lehet rárakni de megosztok pár tippet.
Extra tippek:
Amíg az első pizzát csináljuk, a többi tésztát rakjuk vissza oda ahol eddig kelesztettük, az tovább kel, így több jut majd a végén.
A feltétről annyit, hogy egy kis füstös íz jót tesz, tehát füstölt sonkát ajánlok, de füstölt sajtot is használhatunk, én mezei trapistát szoktam. Felfedeztem, hogy a vékony csíkokra vágott amerikai paprika nagyon finom, és ha mondjuk vegetáriánus verziót készítünk, semmiképp se hagyjuk ki a paradicsom karikák mellől.
Hát ez az alap, kísérletezzetek nyugodtan, csak az ellenséget tartsátok távol tőle...ja! Majdnem elfelejtettem. Ez nekem itt 8-10 személyes adagként van feltüntetve, általában 3 tepsi jön ki belőle de néha 4, persze az utolsó az nem egy egész tepsi.