Na mostanában elég sűrű volt a program ami jó viszont ugye nem írtam. Ezért kárpótlásul megosztok egy nagy nagy titkot. Ugyanis ami mifelénk megy "pizzasütés" címen, még magukat nagyon komolyan vevő gasztroblogokon is, az egyszerűen botrányos. Ezt a receptet egy igazi olasztól szereztük ám, és teszteltük is igazi olaszokon.
Van egy ilyen "magyar betegség" hogy azt képzelik hogy az élesztőt mindenáron meg kell futtatni cukros tejben...NEM! Nem kalácsot sütünk, hanem pizzát!!!!!! A pizza pedig nem édes ugye tehát mit is keresne benne a cukor?? Azonkívül az igazi pizzának vékony a tésztája. De persze ha valaki úgy szereti lehet vastag is, de nem az élesztőtől, hanem mondjuk nem kell annyira vékonyra nyújtani!!! Szóval mégegyszer: nem kalács, nem futtajuk meg az élesztőt. De persze aki magától erre nem jött rá, annak úgyis mindegy, nekem se fogja elhinni.
Szóval összegezzük, mi az ami ki van tiltva a konyhából:  tej, cukor és ketchup.  A ketchup az egy borzalom, egy édes gejl trutyi aminek semmi köze a paradicsomhoz, és  arra jó csak, hogy elnyomja az összes többi ízt, rossz pizzákra kiválóan alkalmas, de ugye mi most éppen a világ legfinomabb pizzáját készítjük, tehát száműzzük az ellenséget a konyhából.
Most hogy tisztáztuk hogy mitől nem fog megkelni a tészta mitől fog? Na jön a recept. 1 kocka élesztőt (jó a szárított is, arra meg úgyis rá van írva hogy mennyi liszthez elég) feloldunk langyos vízben, majd összeöntjük 2 evőkanál olajjal, 2 kiskanál sóval (lehet több is) és 80 dkg liszttel. Én sose szoktam lemérni, úgy szemre öntöm bele a lisztet. Hát a receptben az áll, hogy 4 deci víz kell hozzá, de ugye ez azon is múlik hogy mennyi vízben oldottuk fel az élesztőt, meg hogy épp mennyi liszt jutott bele, szóval ez is csak iránymutatónak van. Én ilyen "rókás" módszerrel szoktam, összegyúrom, akkor locsolok rá még vizet, akkor túl ragadós lesz, akkor még lisztet, evvel elvagyok egy ideig, mint ahogy a róka is ugye végül megeszi az egész sajtot. Érzéssel kell na, azt észreveszi az ember amikor már úgy szépen összeáll és nem ragad oda mindenhez. Na akkor ki kell venni a tálból és egy lisztezett deszkán gyúrni kb 5 percig. Jaj, elfelejtettem a legfontosabbat! A főzőbor. Illetve most sütőbor. De lehet az sör is. Szóval ki kell bontani közben egy üveg bort, hogy jobban menjen.
A tésztát meggyúrtuk, egy konyharuhával letakart tálban pihentessük lehetőleg valami meleg helyen. (Nem a radiátoron vagy a sütő fölött, hanem mondjuk egy polc tetején, úgyis felfelé száll a meleg.) Ez alatt elő lehet készíteni a feltétet, illetve pusztítani a főzőbort. A szósz nagyon fontos, de elég egyszerű, össze kell keverni mondjuk 2 kis konzerv paradicsomsűrítményt, de persze lehet helyettesíteni pürével vagy ami épp van otthon, a lényeg hogy igazi paradicsomból legyen, és ne ezen spóroljunk. Ha konzervsűrítményt használunk, 2x annyi víz kell bele mint püré. Na ezt ízlés szerint fűszerezzük oreganoval és bazsalikommal, meg egy kis sóval, persze aki akar, rakhat bele mást is. Ha a tészta nem lett elég sós, itt lehet ugye kompenzálni, de nem kell túlzásba vinni.
Ha letelt az egy óra, a megkelt tésztából  le kell vágni egy darabot (kb a harmadát) és egy lisztezett deszkán kinyújtani, és ha van türelmünk 10 percet pihentetni, ha nincs akkor rögtön mehet a kiolajozott tepsibe és rá a szósz meg a feltét, itt szintén lehet tartani egy fakultatív 10 perces pihenőt (akkor kicsit megkel és nem lesz annyira vékony) és mehet az előmelegített sütőbe, 180 fokon kb 20 perc alatt meg is sül, ezt a szélén úgyis észrevesszük.
Nincs más hátra mint bezsebelni a soksok dícséretet és megsütni a másik 2/3 tepsit (attól függ épp hogy sikerül). A feltétre nem tértem ki mert egyrészt mindenki azt rak rá amit akar, másrészt mindenki látott már pizzát, tudja mit lehet rárakni de megosztok pár tippet.
Extra tippek:
Amíg az első pizzát csináljuk, a többi tésztát rakjuk vissza oda ahol eddig kelesztettük, az tovább kel, így több jut majd a végén.
A feltétről annyit, hogy egy kis füstös íz jót tesz, tehát füstölt sonkát ajánlok, de füstölt sajtot is használhatunk, én mezei trapistát szoktam. Felfedeztem, hogy a vékony csíkokra vágott amerikai paprika nagyon finom, és ha mondjuk vegetáriánus verziót készítünk, semmiképp se hagyjuk ki a paradicsom karikák mellől.
Hát ez az alap, kísérletezzetek nyugodtan, csak az ellenséget tartsátok távol tőle...ja! Majdnem elfelejtettem. Ez nekem itt 8-10 személyes adagként van feltüntetve, általában 3 tepsi jön ki belőle de néha 4, persze az utolsó az nem egy egész tepsi.